"A kötetben a környezetgazdaságtan és a joggazdaságtan együtt jelenik meg, méghozzá némileg más szempontok szerint csoportosítva, mint azt a jogászok általában tennék, ami logikusan kiegészíti azt, más megvilágítást ad. Feltétlenül érdekes látni, miként értelmez és helyez kissé más megvilágításba jogintézményeket és fogalmakat a joggazdász. Ez a jogász számára is jelentős ösztönzést adhat. Gondolkodásra sarkall." (Bándi Gyula) A kötet a környezeti problémákat, illetve - nagyobb terjedelemben - az azok kezelésére alkalmas, vagy legalábbis sokszor alkalmazott jogi és környezetpolitikai megoldások joggazdaságtani elemzésére vállalkozik. A szöveg amennyire csak lehetséges, kerüli az értékítéleteket, nem tör pálcát a környezeti erőforrásokat olykor túlhasználó vagy túlszennyező emberiség felett, az ítéletalkotást az olvasóra bízza. A ma közkézen forgó kiváló környezetjogi, környezet-gazdaságtani elemzések mostohán bánnak a coaseiánus hagyománnyal, extrém érdekességnek tartják. Ebben a könyvben ez a megközelítés erőteljes hangsúlyt kap: a joggazdaságtan („law and economics") eredményeinek integrálásával igyekezzük igazolni a Coase-féle elmélet gyakorlati jelentőségét, sőt, bizonyos értelemben az adózásra, szabályozásra épülő környezetpolitikával, a Pigou-hagyománnyal szembeni logikai elsőbbségét - nem elhanyagolva természetesen az utóbbi érveinek bemutatását sem. A kötet szerkezete, gondolatmenete az intézményi választások logikájára épül. A ma elérhető kiváló szövegek általában először a problémát definiálják, majd ehhez keresik a megoldásokat. Meggyőződésünk, hogy a környezetjog, környezet-gazdaságtan feladata az eszközök megfelelő használatát elősegíteni: pusztán a probléma léte nem indokolja a környezetpolitikai beavatkozást. Elsősorban azt kell ismernünk, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésünkre, ezek mire alkalmasak, egymáshoz képest mi az erősségük és a gyengeségük. Ennek ismeretében választhatjuk ki azokat a problémákat, amelyeket kezelni akarunk velük. És lesznek olyan problémák, amelyekről tudomásul kell vennünk, hogy bár nagyon súlyos következményekkel járnak, de a ma elérhető környezetpolitikai eszközökkel nem (vagy csak más nagyon súlyos veszélyek árán) kezelhetőek – és ennyiben nem is tekinthetjük őket környezetpolitikai problémáknak.… (mehr)
LibraryThing-Mitglieder verbessern Autoren, indem sie Autorennamen und Werke kombinieren, gleichnamige Autoren in separate Identitäten aufteilen und vieles mehr.
Diese Seite verwendet Cookies für unsere Dienste, zur Verbesserung unserer Leistungen, für Analytik und (falls Sie nicht eingeloggt sind) für Werbung. Indem Sie LibraryThing nutzen, erklären Sie dass Sie unsere Nutzungsbedingungen und Datenschutzrichtlinie gelesen und verstanden haben. Die Nutzung unserer Webseite und Dienste unterliegt diesen Richtlinien und Geschäftsbedingungen.
A kötet a környezeti problémákat, illetve - nagyobb terjedelemben - az azok kezelésére alkalmas, vagy legalábbis sokszor alkalmazott jogi és környezetpolitikai megoldások joggazdaságtani elemzésére vállalkozik. A szöveg amennyire csak lehetséges, kerüli az értékítéleteket, nem tör pálcát a környezeti erőforrásokat olykor túlhasználó vagy túlszennyező emberiség felett, az ítéletalkotást az olvasóra bízza.
A ma közkézen forgó kiváló környezetjogi, környezet-gazdaságtani elemzések mostohán bánnak a coaseiánus hagyománnyal, extrém érdekességnek tartják. Ebben a könyvben ez a megközelítés erőteljes hangsúlyt kap: a joggazdaságtan („law and economics") eredményeinek integrálásával igyekezzük igazolni a Coase-féle elmélet gyakorlati jelentőségét, sőt, bizonyos értelemben az adózásra, szabályozásra épülő környezetpolitikával, a Pigou-hagyománnyal szembeni logikai elsőbbségét - nem elhanyagolva természetesen az utóbbi érveinek bemutatását sem.
A kötet szerkezete, gondolatmenete az intézményi választások logikájára épül. A ma elérhető kiváló szövegek általában először a problémát definiálják, majd ehhez keresik a megoldásokat. Meggyőződésünk, hogy a környezetjog, környezet-gazdaságtan feladata az eszközök megfelelő használatát elősegíteni: pusztán a probléma léte nem indokolja a környezetpolitikai beavatkozást. Elsősorban azt kell ismernünk, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésünkre, ezek mire alkalmasak, egymáshoz képest mi az erősségük és a gyengeségük. Ennek ismeretében választhatjuk ki azokat a problémákat, amelyeket kezelni akarunk velük. És lesznek olyan problémák, amelyekről tudomásul kell vennünk, hogy bár nagyon súlyos következményekkel járnak, de a ma elérhető környezetpolitikai eszközökkel nem (vagy csak más nagyon súlyos veszélyek árán) kezelhetőek – és ennyiben nem is tekinthetjük őket környezetpolitikai problémáknak.… (mehr)