Ágnes Czine

A Büntető Törvénykönyv hatálybalépésével kezdődő új jogállapot áttekintéséhez nyújt segítséget ez a forrásgyűjtemény. Arra szolgál, hogy a bírák, az ügyészek, az ügyvédek, a nyomozó hatóság, valamint a büntetőjog iránt érdeklődők a tárgyalótermekben és azon kívül is gyors eligazodást nyerjenek a különböző jogforrásokról. A kötet a 2013. július 1-jén hatályba lépett új Btk. értelmezéséhez, napi alkalmazásához nyújt elengedhetetlen segítséget.

Ehhez igazodik a kiadvány szerkezete. A vázat az új Büntető Törvénykönyv normaszövege adja, melynek rendelkezéseihez a mű hozzárendeli a vonatkozó indokolás lényeges tartalmát, valamint a hatálybalépéséhez kötődő törvényi rendelkezéseknek, az Alaptörvény egyes cikkeinek, a háttérjogszabályoknak és az Európai Unió joga – a tisztességes eljárás legfontosabb esetjogát is magában foglaló – kapcsolódó rendelkezéseinek releváns részeit.

Mindezt követi – szintén a törvénykönyv egyes rendelkezéseinél – a jogértelmezés, élén az Alkotmánybíróság határozataival, majd a Kúria (illetve jogelődje, a Legfelsőbb Bíróság) jogegységi határozataival. Helyet kaptak továbbá azok az új Btk.-ra tekintettel alkotott jogegységi határozatok is, melyek felülvizsgált testületi állásponttal, kollégiumi véleménnyel kapcsolatosak. A gyűjteményt a közzétett elvi határozatok és eseti döntések vonatkozó, az új törvénykönyv mellett is irányadó részei zárják.… (mehr)

Ez a kiadvány a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (’78-as Btk.) és a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (új Btk.) összehasonlítását tűzi ki céljául, annak érdekében, hogy az Olvasó számára könnyebbé tegye az új Btk. rendelkezéseinek megismerését és az alkalmazásukra történő felkészülést.

A könyv első felében az összehasonlítás megkönnyítése érdekében a bal oldali hasáb az új Btk. szövegét tartalmazza annak eredeti sorrendjében, a jobb oldali hasábban pedig a ’78-as Btk. rendelkezései találhatóak az új Btk. szabályainak megfelelő rendben. Így az Olvasónak nem kell keresnie, hogy az új Btk. egyik szabályának a ’78-as Btk. melyik rendelkezése felel meg. A könyv második felében található feldolgozás pedig a ’78-as Btk. eredeti törvényi sorrendjét követi és ahhoz rendeli az új Btk. szabályait.

Az összehasonlítás nem csak az egyes szakaszok párosításával, hanem minden esetben a bekezdések szintjén, az egymásnak megfeleltethető bekezdések (sőt, adott esetben az egyes bekezdéseken belüli alpontok) egymás mellé rendezésével történik. Az új Btk. azon rendelkezései, melyek a korábbi kódexhez képest újdonságként jelennek meg, az összehasonlítás mindkét iránya esetében külön jelölést kaptak, egyértelműen felhívva a figyelmet a ’78-as Btk.-ban nem szereplő új szabályokra. A kiadvány így könnyen kezelhetően, áttekinthetően és felhasználóbarát módon segít a két kódex összevetésében, legyen az Olvasó célja akár az egyezőségek, akár az újdonságok megismerése.

A Fordítókulcs különös jelentőségét azok az esetek adják majd, amikor a bűncselekményt a ’78-as Btk. hatálya alatt követték el, de a bíróság 2013. július 1. után bírálja el, és az új Btk. enyhébb szabályt tartalmaz, tehát az utóbbi törvénykönyvet kell alkalmaznia.

A kézirat lezárásának dátuma 2013. szeptember 1., így a kiadvány az új Btk.-nak mind a kihirdetés és a hatálybalépés között elfogadott, mind a 2013. augusztus 1-jén hatályba lépett módosításait tartalmazó szövegváltozatát tartalmazza!

Bízunk benne, hogy kiadványunk hasznos segítséget nyújt az új Büntető Törvénykönyv megismeréséhez és az alkalmazására való áttéréshez minden jogalkalmazó és érdeklődő számára.… (mehr)

A gyakorló büntetőjogászok számára először jelenik meg olyan kézikönyv, amely a magyar büntetőeljárási törvény rendelkezéseit követve mutatja be az Emberi Jogok Európai Bíróságának legfontosabb ítéleteit. A strasbourgi ítéletek lényeges, szerkesztett részei megfelelő rendszertani alapon, „tükörképként” jelennek meg a könyvben a büntetőeljárási törvény egyes rendelkezései mellett. A kiadvány tehát a magyar büntető eljárásjog szemszögéből magyarázza, értelmezi a Strasbourgi Bíróság ítéleteit, így teszi az Olvasó számára érthetővé, gyakorlativá a sokszor érvényesíthetetlen nemzetközi szabályoknak, holt betűnek tűnő rendelkezéseket. Az egyes határozatok kapcsán a Szerzők felhívják a figyelmet a magyar anyagi és főként eljárásjogi következményekre, a hazai büntetőügyekben is alkalmazható, hivatkozható elvekre és szabályokra.

A kötet átfogó jelleggel ismerteti a Strasbourgi Bíróság azon határozatait, amelyekre az eljárási jogok védelme, biztosítása érdekében a magyar bíróságok előtt hivatkozni lehet. Az Olvasó megismerheti a Bíróság eljárási rendjét, illetve megtudhatja, miként kell e fórumhoz fordulni, a beadványokat elkészíteni.

A kötet további aktualitását két, néhány héttel ezelőtt kihirdetett büntetőjogi vonatkozású strasbourgi ítélet összefoglalása és elemzése adja, amely a vörös csillag viselésével és a tatai sortűzperben elítélt Korbely János ügyével foglalkozik.

2008. július 8-án, írásbeli kihirdetés útján jelent meg az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Vajnai kontra Magyarország ügyben hozott határozata, amelyben a Bíróság megállapította az Egyezmény 10. Cikkelyének, vagyis a vélemény-nyilvánítás szabadságának a megsértését a vörös csillag viselésének tiltása miatt.

2008. szeptember 19-én pedig a Strasbourgi Bíróság ítéletet hirdetett abban a nagy horderejű és jogi szempontból nem csak a magyar közvélemény számára érdekfeszítő ügyben is, melyben megállapította, hogy Korbely János nem valósított meg emberiség elleni bűntettet az 1956-os tatai sortűz idején.… (mehr)