Ervin Lázár (1936–2006)

Ez nem gyerekeknek való. Értem, hogy annak van álcázva, de mesének rettenetes. Nagyon rossz érzés volt ennyi bántást olvasni. Vacskamati és a szerencsétlen növényének toxikus kapcsolatánál csak Kf-Nf-ZB minden megjelenése, és a szereplők általános rosszindulata esett rosszabbul. Tisztelet a kivételnek, aki mindig megszívja a többiek ostobaságát, kicsinyességét, sunyiságát, durvaságát, gőgjét stb. Igen, tudom, hogy valóban így működik a világ, nincsenek illúzióim. Csak nem tudtam, hogy ez nem mese. Három darab jóindulatú szereplő volt. Három.… (mehr)

"Okosabban kellene bánni az embereknek a természettel. Úgy, hogy minden élőlény meglelje benne a maga nyugalmas élőhelyét. - Nagy, nyugodt erdő kellene? - kérdezte a fiam. - Az is. Estefelé egy rajzot tett elém. Kesze-kusza vonalak hálózták be a papírt, a rajz alján valami fűrésszerű, bökős képződmény, a tetején pöttyök, foltok, köröcskék, oválisok. - Ez a Nagy Nyugalmas Erdő. Ezt most éjszakára itt hagyjuk, és amelyik állatnak nincs nagy nyugalmas erdeje, az a sötétben ideköltözik. Másnap reggel, rögtön ébredés után, nagy óvatosan megközelítettük a rajzot. A Nagy Nyugalmas Erdőben, egy öreg fán, tényleg ott ült a rétisas. Az elefánt is eljött. Ez meg fürj, sólymok, orrszarvú, még erszényes farkas is van. Boldogan néztük a vidám állatseregletet, s ők is boldogan néztek vissza ránk. Megmenekültek. Rátaláltak a Nagy Nyugalmas Erdőre."… (mehr)