Juhász László

A gyakorlati szakemberek által kedvelt kézikönyv előző, 2014. őszi ötödik kiadása óta a Cstv.-t érintő jelentős mértékű módosítás ugyan nem történt, a gyakorlatban azonban fontos változások következtek be, amelyek indokolttá tették a kommentár frissítését. A legfontosabb jogszabályváltozások a „modernizációhoz” köthetőek: hatályba lépett ugyanis a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak elektronikus értékesítéséről szóló 17/2014. (II.3.) Korm. rendelet, amely alapvetően változtatta meg az értékesítések rendszerét, továbbá 2016. július 1-jétől alkalmazandó a Pp. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó megújított szabályrendszere, amely a csőd- és felszámolási eljárásokat is érinti. Ezen túlmenően jelentős mértékben módosult a bírói gyakorlat sok olyan jogértelmezési kérdésben, amelyekre a korábbi kiadás még nem tudott kitérni. Ilyennek tekinthető például a felszámoló státusza, a vagyont terhelő (körülírással meghatározott) zálogjog rögzülése, a hivatalból történő eljárás mind a csőd-, mind a felszámolási eljárásban. A Kúria továbbá számos izgalmas döntést hozott, melynek ismerete nélkülözhetetlen a hétköznapi munkában.… (mehr)

A gyakorlati szakemberek által kedvelt kézikönyv előző, 2014. őszi ötödik kiadása óta a Cstv.-t érintő jelentős mértékű módosítás ugyan nem történt, a gyakorlatban azonban fontos változások következtek be, amelyek indokolttá tették a kommentár frissítését. A legfontosabb jogszabályváltozások a „modernizációhoz” köthetőek: hatályba lépett ugyanis a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak elektronikus értékesítéséről szóló 17/2014. (II.3.) Korm. rendelet, amely alapvetően változtatta meg az értékesítések rendszerét, továbbá 2016. július 1-jétől alkalmazandó a Pp. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó megújított szabályrendszere, amely a csőd- és felszámolási eljárásokat is érinti. Ezen túlmenően jelentős mértékben módosult a bírói gyakorlat sok olyan jogértelmezési kérdésben, amelyekre a korábbi kiadás még nem tudott kitérni. Ilyennek tekinthető például a felszámoló státusza, a vagyont terhelő (körülírással meghatározott) zálogjog rögzülése, a hivatalból történő eljárás mind a csőd-, mind a felszámolási eljárásban. A Kúria továbbá számos izgalmas döntést hozott, melynek ismerete nélkülözhetetlen a hétköznapi munkában.… (mehr)

2015. szeptember 1-jén lépett hatályba a természetes személyek adósságrendezési eljárásáról szóló 2015. évi CV. törvény (rövidítve: Are. tv.), amely régi hiányt pótolva megkísérli a magánszemélyek, egyéni vállalkozók, őstermelők eladósodásából adódó helyzeteket kezelni. Juhász László, A magyar fizetésképtelenségi jog kézikönyve szerzőjének a magáncsődről írt szakkönyve segít eligazodni a törvény szerteágazó, sokszor nehezen értelmezhető előírásaiban.

A kézikönyv mind a törvény, mind az eddig megjelent tizenhét végrehajtási rendelet szövegét feldolgozza, a szerző a kommentárt úgy állította össze, hogy mind az ügyvédek, mind a jogkereső adósok, de adott esetben az ilyen ügyekkel foglakozó bírák, a családi csődvédelem dolgozói is használhassák. A kézikönyv az első és jelenleg az egyetlen elérhető olyan munka, amely a magáncsőd intézményét dolgozza fel.… (mehr)