Zsuzsanna Tószegi

A Szellemi Tulajdon Világnapjának április 26-ai ünnepségére meghívott vendégeknek mutatta be Bendzsel Miklós, az SZTNH elnöke a hivatal eddigi történetét feldolgozó kötetet. A könyv hat fejezete Magyarország polgárosodását, a hivatal jogi státuszának kialakulását és fejlődését, az elmúlt évtizedek legfontosabb történéseit, az iparjogvédelem számokban tükröződő eredményeit, a szellemitulajdon-védelmi tevékenységet segítő testületeket, valamint a 120 év alatt az intézmény élén munkálkodó elnökök rövid pályarajzát mutatja be.

A gazdagon illusztrált kötet alábbiakban olvasható fülszövege érzékelteti a könyv legfontosabb tulajdonságait:

Az olvasó kezében tartott kötet nem hagyományos intézménytörténet. Több okból sem az. A Szabadalmi Hivatal és a Szabadalmi Bíróság 1896–1944 közötti iratanyaga 1956-ban megsemmisült. Az Országos Találmányi Hivatal 1974-ben kiselejtezte operatív iratanyagát. Egy korábbi, 2003-ban megjelent forrásgyűjtemény tanúsága és az azóta folytatott levéltári kutatások alapján ugyan tudjuk, hogy a különböző levéltári gyűjteményekben előfordulnak a hivatal működésével kapcsolatos dokumentumok, de ezek feltérképezésére, rendszerezésére még sok éves kutatómunkára lesz szükség.

Kötetünk azzal a szándékkal készült, hogy az Olvasó képet kapjon Magyarország elmúlt 120 évének jellemző gazdasági-társadalmi változásairól; azon belül főként a világszerte ismertté vált és oltalmazott találmányokról, védjegyekről, márkákról, valamint ezek létrehozóiról. Az első hat évtizedben a hivatal hatáskörének alakulását a nemzetközi jogtörténeti trendek viszonylatában tekintjük át. A jelenhez közeledve egyre több dokumentum mutatja be a hivatali fejlesztési törekvéseket, a fontosabb eseményeket. Bízunk abban, hogy a statisztikai adatok sora nemcsak a szakemberek számára érdekes, mint ahogy az sem érdektelen, milyen testületek segítik a hivatal szellemitulajdon-védelmi tevékenységét. A záró fejezet a 120 év alatt az intézményt irányító 18 elnök pályaképét villantja föl.

A szövegbe ágyazva sok helyen olvashatók úgynevezett keretes szövegek, amelyek hol tényadatokat, hol definíciókat, hol a tárgyalt témát kiegészítő érdekességeket tartalmaznak. A keretes írások többnyire az adott fejezet szerzőjéhez fűződnek; a szerzők monogramját csak abban a fejezetben tüntettük föl, ahol több szerző jegyzi ezeket az írásokat. Az idézetek forrását és a felhasznált irodalom jegyzékét a függelékben tesszük közzé.… (mehr)