Lajos Vékás

A könyv kéziratának lezárási dátuma: 2018. január 1.
A kommentár Jogtár-kiegészítésének utolsó időállapota: 2019. július 17.

A 2013. évi V. törvény elfogadása óta a Ptk. többször módosult. Ezek közül egyes módosítások csupán technikai jellegűek voltak, néhány jogszabály azonban jelentős pontokon módosította a Ptk.-t. A kommentár - elsőként a piacon - segítséget nyújt a Ptk. módosított rendelkezéseinek az értelmezéséhez. Ezen túlmenően a szerzők az átdolgozás során figyelemmel voltak a Ptk.-t értelmező bírói gyakorlatra is. A kommentár beépíti a Polgári Jog című folyóiratban megjelent döntvényeket is.… (mehr)

A könyv kéziratának lezárási dátuma: 2018. január 1.
A kommentár Jogtár-kiegészítésének utolsó időállapota: 2019. július 17.

A 2013. évi V. törvény elfogadása óta a Ptk. többször módosult. Ezek közül egyes módosítások csupán technikai jellegűek voltak, néhány jogszabály azonban jelentős pontokon módosította a Ptk.-t. A kommentár - elsőként a piacon - segítséget nyújt a Ptk. módosított rendelkezéseinek az értelmezéséhez. Ezen túlmenően a szerzők az átdolgozás során figyelemmel voltak a Ptk.-t értelmező bírói gyakorlatra is. A kommentár beépíti a Polgári Jog című folyóiratban megjelent döntvényeket is.… (mehr)

z a kötet azon tanulmányokat tartalmazza, amelyek a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről néhány koncepcionális kérdésére adott törvényi válaszok kialakulásának történetét foglalják össze. Magukat a koncepcionális kérdéseket a Szerkesztő a Szerzőkkel történt egyeztetések során választotta ki. Természetesen egy olyan átfogótörvénymű esetében, mint a Polgári Törvénykönyv, lényegesen több elvi jelentőségű kérdést kellett megválaszolni a kodifikációs munkálatok során, mint ahánynak feldolgozására az adott lehetőségek között mód volt.

* * *

A Polgári Törvénykönyv értékeléséhez ma még hiányzik a történelmi távlat, pontosabban: a gyakorlat próbája. Ezért a tanulmányokban megfogalmazott gondolatokat a majd nagyobb távlatra és a judikatúra értékelésére is építő értékelés bizonyára korrigálni fogja. Ilyen értékelésre tesz kísérletet a Szerkesztő által írt és mintegy függelékként közölt tanulmány három olyan kérdésben, amelyekben a felsőbírósági gyakorlat már tartósabb értékeléshez is kellő támpontot adott.
A kötet szerzői:Csöndes Mónika, Molnár Hella, Szeibert Orsolya, Szikora Veronika, Tőkey Balázs, Vékás Lajos.… (mehr)

"Az emberi társadalom történetében a törzsi-nemzetségi rend felbomlásával párhuzamosan jött létre és fokozatosan vált uralkodóvá a termelési eszközök és fogyasztási javak egyéni elsajátítása, a magántulajdon. Minél inkább előrehaladt ez a társadalmi folyamat, annál inkább válaszra várt a magántulajdon halál esetére történő jogutódlásának kérdése, vagyis jogi elismerésre várt az egyéni öröklés, tehát az öröklési jog igénye. Az egyszerű árutermelés legfejlettebb jogrendszere, a római magánjog alakulása igen jól példázza ezt a társadalmi összefüggést: a gyorsan tért hódító és erősödő magántulajdoni berendezkedés életre hívta az öröklést és az öröklési jogot. A magántulajdoni rend és az öröklés összefüggését a történelmitársadalmi fejlődés későbbi időszakaiban is világosan nyomon követhetjük. A feudális tulajdon kötöttségei korlátozzák a magántulajdont és egyben behatárolják a vagyon halál esetére történő átörökíthetőségét is. Más módon, de még nagyobb mértékben korlátozott a magántulajdon szerepe a szocialista tulajdoni rendszerben; s ezért szűk körre, az egyéni tulajdon körére szorul vissza az öröklés lehetősége is. A kapitalista tulajdoni berendezkedés a magántulajdon szentségére épül; ennek egyenes következménye az öröklés lehetőségének teljes körű jogi elismertsége." Részlet a bevezetőből… (mehr)