Auf ein Miniaturbild klicken, um zu Google Books zu gelangen.
Lädt ... LoveStar. Roman (2002)von Andri Snaer Magnason
Lädt ...
Melde dich bei LibraryThing an um herauszufinden, ob du dieses Buch mögen würdest. Keine aktuelle Diskussion zu diesem Buch. I loved so many aspects of this book...the almost-reality satire of the "cordless modern man," pre-programmed humans unwittingly screaming advertisements as a means of paying off debt, scientifically calculated love, the biologically engineered, murderous corporate icons designed to replace cats and dogs, all taking place in a dystopian future where the planet seems to revolve around the Icelandic Oxnadalur valley and the eponymous scientist LoveStar. The only drawback I noted was the relative lack of development of Indridi and Sigrid, the star-crossed lovers who challenge LoveStar's preordainment of soul mates. On many occasions I felt like that were simply vehicles driving the plot, as if they were templates or archetypes. Perhaps something was lost in translation, or perhaps an archetypal approach was intended. Either way, I felt less sympathetic for Indridi and Sigrid and more concerned with how their quest for love and happiness would end. In a science fiction story pregnant with thought-provoking futuristic views on love, death, marketing and consumerism, maybe this is a necessarily expedient treatment of these characters. But carefully applying a more emotionally complex layer of who they are as individuals would have made this great story even better. Still, I found LoveStar to be a poignant yet entertaining, at times hilarious read. I can understand its recent notoriety as a nominee for the 2012 Phillip K. Dick Award. It must have faced strong competition to "only" receive a special recognition. I loved the idea of this book. I loved what it was saying, the author's observations, the satire... But as a novel, as a STORY it wasn't all that compelling. I loved it while I was reading, but once I put it down I wasn't always motivated to pick it up again. I would recommend this to anyone who enjoys philosophy or sociology, but not as a light read. keine Rezensionen | Rezension hinzufügen
Der Internationale Grosskonzern LoveStar mit Sitz in Island hat dort den gigantischsten Vergnügungspark errichtet. Hier werden Paare zusammengeführt und Tote per Raketen ins Weltall geschossen. Das alles soll dem Wohl der Menschheit dienen und natürlich dem Gewinn des Konzerns Keine Bibliotheksbeschreibungen gefunden. |
Aktuelle DiskussionenKeineBeliebte Umschlagbilder
Google Books — Lädt ... GenresMelvil Decimal System (DDC)839.6934Literature German literature and literatures of related languages Other Germanic literatures Old Norse, Old Icelandic, Icelandic, Faroese literatures Modern West Scandinavian; Modern Icelandic Modern Icelandic fiction 1900-1999Klassifikation der Library of Congress [LCC] (USA)BewertungDurchschnitt:
Bist das du?Werde ein LibraryThing-Autor. Seven Stories Press2 Ausgaben dieses Buches wurden von Seven Stories Press veröffentlicht. Ausgaben: 1609804260, 1609804279 |
Azt ismeritek, hogy Boris Vian és Huxley elmennek Izlandra regényt írni Istenről? Az ő Istenüket momentán LoveStarnak hívják, de volt rendes neve is, mert őt is anya szülte. Csak épp annyi ötlet szorult belé, mint egy századik hatványra emelt Steve Jobsba, és ezek az ötletek mostanra átformálták a világot. A pulyka nagyságúra génmódosított aranylilék, jegesmedvényi sarki rókák, meg az extrém temetkezési szokások még az apróbbik része ennek a változásnak: a Földet ugyanis „vezeték nélküli” emberek népesítik be, akik létezésük minden percében a fogyasztói kapitalizmus szolgálatában állnak, tetteiket és szavaikat a cég bármikor átírhatja magasztos reklámcélokra hivatkozva, szerelmeiket pedig tévedhetetlen statisztikai módszerekkel sorsolják ki nekik, ha akarják, ha nem. Olyan szép új világ ez, ahol a logikára és a növekedésre hivatkozva a gyeplő átkerült az innovátorok kezébe, akik a tudománnyal karöltve hiperaktív óvodásokként gyurmáznak a létezéssel. A nietzschei „Isten halott” helyére a „a fogyasztás az Isten*, az értékesítés pedig az ő Prófétája” került, az ember pedig szabad akaratától és méltóságától megfosztva tömi a bendőt – ha szerencséje van, megelégszik a primer szükségletek kielégítésével, mert akkor elégedett fikuszként pergetheti napjait. Kivéve, ha a fenn említett innovátorok addig baszkurálják a Teremtés Érzékeny Óraművét, amíg az le nem esik, és reccs, máris oda. Nagyapától kaptuk, az unokánknak kellett volna továbbadni, de elcsesztük.
És amúgy ez nem vicc.
* Magnason baromi markáns fogyasztói társadalom kritikája érzésem szerint se nem jobbról, se nem balról, hanem a liberalizmus felől érkezik. Mert szerintem a fogyasztói társadalomnak van liberális kritikája is. Lényege, hogy a túlhajszolt szabad piac az egyén jogait áljogokká teszi, amikor leszoktatja őket arról, hogy éljenek velük, ezzel pedig felszámolja az egyetemes emberi méltóságot (liberális kulcsszó) és az individuum autonómiáját. Persze az ezzel kapcsolatos érveket a jobb- és a baloldal is kölcsön szokta szokta venni, de amikor ők védik az egyén szabadságát a szabad piactól, végeredményben arra gondolnak, hogy ezt a szabadságot inkább nekik kéne kontrollálni – a nemzet, vagy az újraelosztó állam nevében. Hol észszerű, hol diktatúrákat idéző mértékben. ( )