Pucér kissrácok azúrkék tengerbe csobbannak. Szikár paraszt öszvér háta mögött baktat. Az erdőben mohos szikla, mögötte partizán némán fegyvert szegez. Calvino elbeszéléseiben a szép és a piszkos gyakran szinonim, ami tragikusnak ígérkezik, néha komikumba fordul, ami pedig komikus, tragédiát rejt. A képek plasztikusak, ordítanak a filmvászonért, De Sica vagy Visconti rendezze őket, ha kérhetem. Ez a neorealizmus, életszag, harsány színek, és még egyszer: életszag. Még nem a késői calvinói abszurd elhajlások - amiket imádok -, de azért nagyon ígéretes kezdet egy pazar életműhöz.

(Megjegyzés másnap: ebben a könyben láttam először úgy leírva a szót, hogy "homoszekszuális". Picit fájt.) ( )

This collection of early stories by Italo Calvino presents an author developing his craft. The stories are short, focussed on one or two individuals, often taking place in a rural environment. At times the fabulous, or the allegorical, breaks through. A large number of the stories touch on the involuted allegiances of Italy in wartime. But all of the stories seem motivated by a strong sense of justice. Usually that is cashed out in terms of social justice and hence the divisions of class and region come to the fore. But rougher forms of justice are also to be found in the stories set during and after the war.

There are more than enough hints here of the wonderful writer that Calvino will develop into. And that makes this collection easy to recommend. ( )

Trenta racconti in cui la prosa di Calvino si affina e in cui è possibile riconoscere in nuce tutti i temi più ampiamente trattati nelle opere successive. ( )

Deux enfants qui jouent à la guerre se trouvent brusquement confrontés à de vrais soldats. Un bœuf solitaire et mélancolique rêve d'un paradis perdu. Deux frères sèment la terreur dans leur village natal et d'autres encore invoquent avec force le 'droit à la paresse'. On aimera retrouver dans ces histoires et quelques autres la fantaisie, l'ironie amusée et l'invention toujours inattendue de l'auteur de Marcovaldo et du Baron perché. Ce furent ses premiers récits, il portaient déjà la marque d'un maître.

Reúne los primeros treinta cuentos escritos entre 1945 y 1949, inmediatamente después de la guerra, que él vivió desde la Resistencia. Son historias breves, algunas violentas, otras amargas, otras misteriosas y muchas grotescas ( )