StartseiteGruppenForumStöbernZeitgeist
Web-Site durchsuchen
Diese Seite verwendet Cookies für unsere Dienste, zur Verbesserung unserer Leistungen, für Analytik und (falls Sie nicht eingeloggt sind) für Werbung. Indem Sie LibraryThing nutzen, erklären Sie dass Sie unsere Nutzungsbedingungen und Datenschutzrichtlinie gelesen und verstanden haben. Die Nutzung unserer Webseite und Dienste unterliegt diesen Richtlinien und Geschäftsbedingungen.
Hide this

Ergebnisse von Google Books

Auf ein Miniaturbild klicken, um zu Google Books zu gelangen.

Lädt ...

Über die Freiheit (1859)

von John Stuart Mill

Weitere Autoren: Siehe Abschnitt Weitere Autoren.

MitgliederRezensionenBeliebtheitDurchschnittliche BewertungDiskussionen
5,090341,790 (3.93)65
In diesem Essay von 1859, seinem Hauptwerk, streitet John Stuart Mill fur das Recht jedes einzelnen, seine Uberzeugungen frei zu bilden und das eigene Leben nach diesen Uberzeugungen frei zu gestalten. Fur ihn gibt es daher nur einen Grund, der es Staat und Gesellschaft erlaubt, dieses Recht auf individuelle Selbstbestimmung zu beschneiden, und den sieht er in dem Grundsatz, "dass der einzige Zweck, um dessentwillen man Zwang gegen den Willen eines Mitglieds einer zivilisierten Gemeinschaft rechtmassig ausuben darf, der ist: die Schadigung anderer zu verhuten."Dieser Essay Mills bleibt ganz unabhangig davon, ob man seine Verteidigung des Utilitarismus teilen kann oder nicht ein Meilenstein in der Geschichte der philosophischen Begrundungen des Rechtes auf Selbstbestimmung, das jedem einzelnen zugestanden werden muss."… (mehr)
  1. 20
    Der Untergang Roms von Edward Gibbon (themulhern)
    themulhern: Well turned, caustic sentences about human nature.
  2. 10
    The Law von Claude Frédéric Bastiat (baronnet)
  3. 00
    Free Speech And Why It Matters von Andrew Doyle (themulhern)
    themulhern: These are basically the same book; "Free Speach" is simpler than "On Liberty", maybe roughly the same length, and much more modern.
  4. 00
    Superman and Common Men: Freedom, Anarchy and the Revolution von Benjamin R. Barber (P_S_Patrick)
    P_S_Patrick: Common themes of Freedom, Tolerance, political and social criticism.
Lädt ...

Melde dich bei LibraryThing an um herauszufinden, ob du dieses Buch mögen würdest.

Livro simpático do século XIX sobre a liberdade, defendendo os direitos do indivíduo, e um individualismo esclarecido - focado na acessibilidade de informação, multiplicidade de costumes, necessidade de um ambiente acolhedor da diferença para o florescimento da criatividade. Acima de tudo, é preciso que os regimes sociais admitam liberdade de expressão, permitindo argumentos diversos que, confrontados uns com os outros, promovem a instituição da verdade, na circulação pública do conhecimento aliada ao incentivo a expor opiniões eventualmente contrárias à massa do comum ou dos costumes. Pois a verdade é fruto da constante revisão das posições, frente aos argumentos e fatos. Mill nisso não diz que não há costumes sociais culturais que moldam, mas já adianta a posição multiculturalista cosmopolita, em que, se não se pratica, nem por isso deixamos de tolerar os costumes dos outros. O livro combate portanto os moralistas de plantão, que se acham por direito interferir no que é próprio da vida individual dos outros, enquanto não se preocupam com a liberdade que possuem para cuidar de suas próprias e viver bem. Daí, discute que a liberdade só existe na prática, e essa envolve não impedir a liberdade dos outros, sendo essa primeira cláusula, do compartilhamento igual das liberdades, justamente primeira, no sentido de que é um contrasenso manter uma liberdade de oprimir o outro, ainda mais quando justificada por argumentos do tipo "pq se não oprimo então eu me considero oprimido por não poder oprimir". Então, não é um individualismo bobo, embora simples: o estado e as instituições devem garantir e trabalhar para esse estado social em que o indivíduo floresce e ideias variadas circulam. ( )
  henrique_iwao | Aug 30, 2022 |
"A szabadság egyetlen fajtája, mely megérdemli ezt a nevet, ha saját javunkra a magunk módján törekedhetünk mindaddig, míg nem próbálunk másokat ugyanebben megakadályozni, vagy gátolni ezt célzó erőfeszítéseiket."

Ennyike. Ilyen egyszerű. És ilyen bonyolult. Mert az egyszerű dolgok néha nagyon bonyolultak tudnak lenni. És ezzel le is tudtam a napi paradoxonomat.

Millt olvasva az volt a legszembetűnőbb, hogy fejtegetései milyen evidensek. Mintha az ember mindent hallott vagy gondolt volna magától is, amit egy ilyen XIX. századi pacák papírra vetett. Ez, ha jobban megvizsgáljuk, Mill zsenialitását jelzi: hogy az általa kikalapált eszmék ennyire a közgondolkodás részévé lettek, szinte változatlan formában bukkannak fel - gyakran olyan politikusok száján is, akik közben illiberálisként definiálják magukat. Ha belelapozunk Marxba, vagy a konzervatívok ősszövegeibe, azt látjuk, számos módosítást kell végrehajtanunk rajta ahhoz, hogy a jelen problémáira releváns választ adjanak - ehhez képest a liberalizmus filozófiai magja elképesztően időtlennek tűnik. (Persze lehet, hogy tévedek - akik jobban járatosak Hobbes-ban, esetleg a Tőkében, biztos kijavítanak.)

A liberalizmust gyakran éri az a vád, hogy idealista. Hisz az egyéni felelősségben, abban, hogy te meg én magunktól is el tudjuk dönteni, mi a jó nekünk, és nem kell, hogy egy nagyobb tekintély pesztrálgasson minket, mint egy bébiszitter. Azt gondolom, ez az idea olyan mélyen gyökerezik az Újszövetségben, amennyire egy elmélet csak gyökerezhet*. Az ember ugyanis lelkes lény, és aligha lehet számára nemesebb célt kitalálni, mint hogy ezt a lelket folyton csinosítsa, tökéletesítse - ha Isten nem ezért adta neki, akkor semmi értelme nem volt az egész hókuszpókusznak Évával meg Ádámmal, csinálhatott volna egyszerűen egy újabb hangyafajt, csak nagyobbat, mint az eddigiek. Mill mély meggyőződése, hogy az ember igazi feladata önmagát megteremteni, viszont ez a folyamat csak a lehető legnagyobb szabadság légkörében képzelhető el. Ez az, ami előre visz minket, ami mozgatja a társadalmat és a civilizációt**.

Ugyanakkor Millt én kifejezetten realistának is tartom. Nem azt állítja, hogy mindenkinek megvan a tehetsége vagy akarata önmaga tökéletesítésére. Érti és érzékeli, az átlagember számára ezek a célok túl absztraktak, neki megfelel az állóvíz, sőt: erős késztetést érez, hogy saját világnézetét másokra kényszerítse. De pont ezért van szükség a korlátokra, melyeket a liberalizmus emel. Mert ez az eszme nem csupán arról szól, mit szabad (hajlamos vagyok azt hinni, nem is elsősorban erről szól), hanem arról is, mit nem tehetünk - másokkal. Nem kényszeríthetjük őket arra, hogy az általunk favorizált világnézeti keretek között tengődjenek - nem csak egy uralkodó kisebbség nem tehet ilyet, de a többség sem.

Nyilván a liberalizmus nem tökéletes eszmerendszer. Nem is állíthatná, hogy mindenre van megoldása, ha egyszer abból indul ki, hogy a társadalom egymásnak gyakran ellentétes érdekek halmaza, ahol senki nem birtokolhatja egyedül az igazságot - igen, még a liberalizmus sem. Ugyanakkor - legalábbis elméletileg - a liberalizmus az az idea, ami leginkább képes tolerálni a véleménykülönbségeket, lehetővé téve ezáltal, hogy palástja alatt a lehető legtöbb nézet hívei megtalálhassák a maguk számítását. Ez persze hordoz magában veszélyt, de egyben lehetőség is arra, hogy a közösség soha ne veszítse el a tanulás képességét, és mindig találjon körein belül olyan igazságot, ami az adott kor legégetőbb problémájára megoldást jelent.

Megjegyzés: olvasás közben gyakran eszembe jutott, mit szólna Mill a pandémia kérdésével kapcsolatos egyre mélyülő társadalmi szakadékhoz. Az oltásellenesek*** (akár tudnak róla, akár nem) ugyanis gyakran mintha az ő érveit ismételnék meg, amikor a kötelező oltás kérdése felmerül. Hogy joguk van elutasítani a vakcinát, joguk van aszerint a nézet szerint élni, hogy a covid csak humbug, bezzeg a gyógyszergyárak haszonleső szörnyek, akik valamiért szeretnék a teljes eljövendő generációt az autizmus örvényébe taszítani. Leegyszerűsítve: joguk van akár hülyének is lenni. A hülyeséghez való jog védelme valóban olyan kérdés, amiben egy liberális gondolkodónak lehet kellemetlen perceket okozni. A probléma itt nyilván az, hogy a liberalizmus által kijelölt korlátok ("...saját javunkra a magunk módján törekedhetünk mindaddig, míg nem próbálunk másokat ugyanebben megakadályozni...") gyakran elmosódottak. Mi bizonyítja ebben a konkrét esetben, hogy ha valaki elutasítja az oltást, akkor ennek bármilyen sérelmet okoz? Erre nyilván az a válasz, hogy a tudomány már számtalanszor elmagyarázta, az átoltottság hiánya mennyiben felel azért, hogy egy vírus továbbra is jelen van egy közösségben. Erre viszont simán lehet az felelni, hogy a tudomány ezt baromi bonyolultan magyarázta el, ellenben a múltkor a facebookon volt egy poszt, amiben feketén-fehéren oda volt írva, hogy akit beoltottak, az is elkapta, sőt, AZÉRT kapta el. Az egy tök egyszerű nyelven megírt poszt volt - no most milyen alapon akar minket bárki arra kényszeríteni, hogy a bonyolult, agytornát igénylő állításokat fogadjuk el, amikor primitív, könnyen emészthető, világnézetünkhöz jobban passzoló igazságok is rendelkezésünkre állnak? Ha véleményszabadság van, akkor az együtt jár annak a szabadságával is, hogy akár rossz véleményeket is magunkévá tehetünk. Ha a tekintély nem köthet minket abban, hogy önmagunk lehessünk, akkor miért pont a tudomány tekintélye lenne a kivétel? Nehezen, talán sehogy sem feloldható kérdés. Az ilyesmi próbára teszi a liberalizmus rugalmasságát - hogy képes-e kilépni saját keretei közül anélkül, hogy meghasonuljon önmagával. Mert néha talán erre is szükség van. És itt jegyezném meg, hogy bizonyos tekintetben hálával tartozunk az oltáselleneseknek, amiért balhitükkel gondoskodnak arról, hogy nap mint nap próbára tehetjük véleményünket, így az megmenekül attól, hogy holt dogmává kövesedjen.

* Megkockáztatom (bár teológiai értelemben totálisan alulképzett vagyok), hogy amikor a reformáció elvetette a szabad akaratot, bizonyos értelemben távolabb került Jézustól, mint a liberalizmus, aki viszont központi elemmé tette. De ez az ellentmondás talán csak látszólagos, teológiai érveléssel feloldható - nyilván a tény, hogy Mill is egy protestáns ország légkörében tudta kidolgozni elméleteit, nem a katolikus Rómában, jelzi a reformáció rugalmasságát.
** Mill egyik érve a liberalizmus mellett amúgy épp az, hogy a társadalom uniformizálódik, és csak az egyén sokszínűségének védelme az, amivel megelőzhetjük az egyformaság korát.
*** Azt gondolom, az oltásellenesek is egy sokszínű közösséget alkotnak, akik számos (bizonyos esetekben megfontolandó) kétség alapján juthatnak arra a következtetésre, amire. Radikális tudománytagadók éppúgy akadhatnak közöttük, mint olyanok, akik egyszerűen bizalmatlanok a rendszer, vagy épp a gyógyszerlobbi iránt. Azzal, hogy ebben a példában a szélsőségeseiket ragadom meg, a leegyszerűsítés vétkét veszem magamra. Mea culpa. ( )
  Kuszma | Jul 2, 2022 |
2/27/22
  laplantelibrary | Feb 27, 2022 |
John Stuart Mill calls this nearly 200 page book an essay. Since an essay just means a writing of the authors own opinion this qualifies. Mill makes one strong point in On Liberty and that is that the individual should not be limited by rulers or governments in his or her thinking or actions or speech. Governments should not restrict freedom. However Mill makes it very clear that liberty does not mean that a person is free to do anything that harms another. There is no freedom to impair other people's rights or health or happiness. John Stuart Mill writes that societies and governments do have the authority to restrain or restrict or even punish individuals when their actions interfere with others, freedom is not absolute. It has never meant that one can do whatever one feels like without regard to the impact on other people. The idea that freedom means we can not be compelled to do what is best for everyone else is popular today. The resistance to reasonable public health measures during the pandemic that began in 2020 is a prime example of what Mill considered the limits of freedom. More people need to read John Stuart Mill. ( )
  MMc009 | Jan 30, 2022 |
liberalism i'm--
  rosscharles | May 19, 2021 |
keine Rezensionen | Rezension hinzufügen

» Andere Autoren hinzufügen (186 möglich)

AutorennameRolleArt des AutorsWerk?Status
Mill, John StuartAutorHauptautoralle Ausgabenbestätigt
Ījabs, IvarsÜbersetzerCo-Autoreinige Ausgabenbestätigt
Berlin, IsaiahEinführungCo-Autoreinige Ausgabenbestätigt
Courtney, W. L.EinführungCo-Autoreinige Ausgabenbestätigt
Himmelfarb, GertrudeHerausgeberCo-Autoreinige Ausgabenbestätigt
Jackson, GildartErzählerCo-Autoreinige Ausgabenbestätigt
Kirk, RussellEinführungCo-Autoreinige Ausgabenbestätigt
Rapaport, ElizabethHerausgeberCo-Autoreinige Ausgabenbestätigt
Rodríguez Huéscar, AntonioVorwortCo-Autoreinige Ausgabenbestätigt
Sainz Pulido, JosefaÜbersetzerCo-Autoreinige Ausgabenbestätigt

Ist enthalten in

Ist gekürzt in

Ein Kommentar zu dem Text findet sich in

Du musst dich einloggen, um "Wissenswertes" zu bearbeiten.
Weitere Hilfe gibt es auf der "Wissenswertes"-Hilfe-Seite.
Gebräuchlichster Titel
Originaltitel
Alternative Titel
Ursprüngliches Erscheinungsdatum
Figuren/Charaktere
Wichtige Schauplätze
Wichtige Ereignisse
Zugehörige Filme
Preise und Auszeichnungen
Die Informationen stammen von der englischen "Wissenswertes"-Seite. Ändern, um den Eintrag der eigenen Sprache anzupassen.
Epigraph (Motto/Zitat)
Die Informationen stammen von der englischen "Wissenswertes"-Seite. Ändern, um den Eintrag der eigenen Sprache anzupassen.
The grand, leading principle, towards which every argument unfolded in these pages directly converges, is the absolute and essential importance of human development in its richest diversity.
WILHELM VON HUMBOLDT,
Sphere and Duties of Government.
Widmung
Die Informationen stammen von der englischen "Wissenswertes"-Seite. Ändern, um den Eintrag der eigenen Sprache anzupassen.
To the beloved and deplored memory of her who was the inspirer, and in part the author, of all that is best in my writings -- the friend and wife whose exalted sense of truth and right was my strongest incitement, and whose approbation was my chief reward -- I dedicate this volume. Like all that I have written for many years, it belongs as much to her as to me; but the work as it stands has had, to a very insufficient degree, the inestimable advantage of her revision; some of the most important portions having been reserved for a more careful re-examination, which they are now never destined to receive. Were I but capable of interpreting to the world one half the great thoughts and noble feeling which are buried in her grave, I should be the medium of a greater benefit to it, than is ever likely to arise from anything that I can write, unprompted and unassisted by her all but unrivalled wisdom.
Erste Worte
Die Informationen stammen von der englischen "Wissenswertes"-Seite. Ändern, um den Eintrag der eigenen Sprache anzupassen.
The subject of this essay is not the so-called 'liberty of the will', so unfortunately opposed the misnamed doctrine of philosophical necessity; but civil, or social liberty: the nature and limits of the power which can be legitimately exercised by society over the individual.
Zitate
Die Informationen stammen von der englischen "Wissenswertes"-Seite. Ändern, um den Eintrag der eigenen Sprache anzupassen.
Orthodox Christians who are tempted to think that those who stoned to death the first martyrs must have been worse men than they themselves are ought to remember that one of those persecutors was Saint Paul.
Letzte Worte
Die Informationen sind von der ungarischen Wissenswertes-Seite. Ändern, um den Eintrag der eigenen Sprache anzupassen.
(Zum Anzeigen anklicken. Warnung: Enthält möglicherweise Spoiler.)
Hinweis zur Identitätsklärung
Die Informationen stammen von der englischen "Wissenswertes"-Seite. Ändern, um den Eintrag der eigenen Sprache anzupassen.
A single essay. Do not combine with books containing this essay in addition to others.
Verlagslektoren
Werbezitate von
Originalsprache
Anerkannter DDC/MDS
Anerkannter LCC

Literaturhinweise zu diesem Werk aus externen Quellen.

Wikipedia auf Englisch (3)

In diesem Essay von 1859, seinem Hauptwerk, streitet John Stuart Mill fur das Recht jedes einzelnen, seine Uberzeugungen frei zu bilden und das eigene Leben nach diesen Uberzeugungen frei zu gestalten. Fur ihn gibt es daher nur einen Grund, der es Staat und Gesellschaft erlaubt, dieses Recht auf individuelle Selbstbestimmung zu beschneiden, und den sieht er in dem Grundsatz, "dass der einzige Zweck, um dessentwillen man Zwang gegen den Willen eines Mitglieds einer zivilisierten Gemeinschaft rechtmassig ausuben darf, der ist: die Schadigung anderer zu verhuten."Dieser Essay Mills bleibt ganz unabhangig davon, ob man seine Verteidigung des Utilitarismus teilen kann oder nicht ein Meilenstein in der Geschichte der philosophischen Begrundungen des Rechtes auf Selbstbestimmung, das jedem einzelnen zugestanden werden muss."

Keine Bibliotheksbeschreibungen gefunden.

Buchbeschreibung
Zusammenfassung in Haiku-Form

Beliebte Umschlagbilder

Gespeicherte Links

Bewertung

Durchschnitt: (3.93)
0.5
1 6
1.5 2
2 25
2.5 3
3 115
3.5 16
4 183
4.5 22
5 154

Bist das du?

Werde ein LibraryThing-Autor.

Penguin Australia

Eine Ausgabe dieses Buches wurde Penguin Australia herausgegeben.

» Verlagsinformations-Seite

Yale University Press

2 Ausgaben dieses Buches wurden von Yale University Press veröffentlicht.

Ausgaben: 0300096100, 0300096089

Skyhorse Publishing

Eine Ausgabe dieses Buches wurde Skyhorse Publishing herausgegeben.

» Verlagsinformations-Seite

Tantor Media

Eine Ausgabe dieses Buches wurde Tantor Media herausgegeben.

» Verlagsinformations-Seite

 

Über uns | Kontakt/Impressum | LibraryThing.com | Datenschutz/Nutzungsbedingungen | Hilfe/FAQs | Blog | LT-Shop | APIs | TinyCat | Nachlassbibliotheken | Vorab-Rezensenten | Wissenswertes | 180,258,194 Bücher! | Menüleiste: Immer sichtbar