Ivana Bodrozic

A novel about a 12-13 year old girl in Croatia, displaced with her family during the war in 1990s. The book, which feels autobiographical, sticks closely to the facts of the young girl's life, and while it is concerned with the effects of displacement and a missing father on the life of the protagonist, is just as concerned with the commonplaces of growing up: boys, school, conflicts with parents. The girl filters beliefs of those around her, but the book is refreshingly free of propaganda and nationalism.… (mehr)

A Balkan crime, noir, political, love story. In 2010 Vukovar, Croatia a woman and man born to different sides of the war meet. Nora is a journalist in the city for an inconsequential story. But she has a history there: she was born in Vukovar, was displaced by the war as a child, and her father was murdered by a man now in power.

Marko drives a taxi now but was invloved with the people who killed Nora's father. As they cling to each other he becomes the instrument of her revenge.

Politics are still rampant in Vukovar - right-wing, nationalist, anti-serb, anti-croatian, bitter politics. The story is infused with politics and how some will exploit divisions to gain for themselves.
|… (mehr)

Gyári hibás kamaszregény. Mert ugye, ha azt nézzük, ez egy tök átlagos lánytörténet. Ivana Vukovárról Zágrábba kerül, barátokat szerez és veszít, rágyújt élete első cigijére (aztán a többire), konfrontálódik a családdal, megtetszik neki egy srác, satöbbi. És a satöbbibe tessék beleképzelni mindazt, ami a kamaszlányokkal világszerte történni szokott. Ugyanakkor ez mégsem egy átlagos lánytörténet, mert ott van az a fránya háború. A délszláv, ami itt zajlott a szomszédunkban - te jó Isten, mennyire közel! Ez az ominózus gyári hiba. Amitől az átlagos lányok nem tudnak átlagos lányéletet élni. Amitől az átlagos lánytörténetek sajátos színt kapnak: menekültregény lesz belőlük. Bodrožić okosan emeli be ezt az aspektust a szövegbe: finoman, a háttérben zajlik*, mégis érezzük a súlyát. Látjuk, ahogy a társadalom a kezdeti fellángolás után belefárad a részvétbe, és elkezdi ferde szemmel nézni a gyüttmöntöket. Szánják az elesetteket, a vukovári hősöket, és szívesen segítenek az odaszakadt csonka családoknak - de csak mértékkel. Ha túl sokáig vannak szem előtt, ha nem elég észrevétlenek, ha nem érik be a kevéssel, ami jut, akkor kiürül a jóindulat csupra. Mert kedves állat az ember, van neki szíve, alighanem. Csak ne kelljen próbára tenni.

* Kivéve egyetlen hektikus látomásos jelenetet a vége táján, amit mondjuk én kicsit idegennek is éreztem.… (mehr)