Auf ein Miniaturbild klicken, um zu Google Books zu gelangen.
Lädt ... Die Kultur des Krieges (1993)von John Keegan
Lädt ...
Melde dich bei LibraryThing an um herauszufinden, ob du dieses Buch mögen würdest. Keine aktuelle Diskussion zu diesem Buch. O que é a guerra? Por que o homem luta contra o homem? Que diferenças há entre um guerreiro ianomâmi, um bárbaro das hostes de Átila e um soldado entrincheirado da Segunda Guerra Mundial? Como foi possível a humanidade chegar à beira da autodestruição total? Conhecedor profundo de tudo o que diz respeito à história militar, John Keegan aborda neste livro essas e muitas outras questões ligadas à guerra, oferecendo uma visão abrangente da História da humanidade a partir das formas de guerrear e do progresso da tecnologia bélica. Ao mesmo tempo, não esquece que a história da guerra acompanha a história do homem e que a guerra é um testemunho permanente da força de instintos e emoções que o coração humano faz tudo para camuflar. Egyszerűen nincs pofám nem öt csillagot adni, pedig néhol leegyszerűsítőnek éreztem Keegan megállapításait – de végtére is egy ilyen nagy szándékú összefoglaló munka törvényszerűen egyszerűsít, hogy jobban csússzon a szöveg. És hát ez a könyv annyira alap, ha a hadtudományról van szó, és annyira mázli, hogy egy ilyen kiváló pedagógus írta meg, hogy fokozottan hálás vagyok érte. Keegan áttekinti a hadászat fejlődését onnantól kezdve, hogy mamuttrágyával hajigáltuk egymást a bizsergető tavaszi alkonyatban – egészen a hidrogénbombáig. (Most merje valaki mondani, hogy nincs fejlődés…) Szemet gyönyörködtető az ív, amit belevisz a történetbe – nem puszta kronológiai felsorolásról van itt szó, hanem logikusan felépített ok-okozati viszonyokról. Bravúrosan kezeli azt, hogy 1.) sokrétű problémakörről van itt szó, amelynek szálait szinte lehetetlennek tűnik egyetlen ívben áttekinteni – ennek okáért külön „közjátékokban” foglalkozik a hadtudomány olyan járulékos, de nem megkerülhető elemeivel, mint az erődépítés vagy a hadtápvonalak 2.) a könyvben tárgyalt események térben és időben elképesztően szórtan helyezkednek el, és előfordulhat, hogy amíg a bolygó egyik felén a hadtudomány forradalmian új alkalmazása (a lőpor, teszem azt) már leváltotta elődjét, addig a bolygó másik felén ugyanezen előd éppen most készül elérni zenitjét. Hogy ebbe ne gabalyodjunk bele, Keegan nagyon okosan függeszti fel a szoros értelemben vett időrendet. Amúgy meg ez a munka vállaltan Clausewitz kritikája – cáfolata annak, hogy a „háború a politika folytatása más eszközökkel”. Keegan szerint ugyanis a háború sokkal inkább a politika kudarca, hiszen a politika célja nem lehet a tágabb értelemben vett politika intézményeinek felszámolása* – viszont amikor a clausewitz-i doktrínát követve a „valóságos háborút” az „abszolút háború” felé közelítjük (ami egy eufemizmus arra, hogy a földre hozzuk a poklot), akkor a modern fegyverrendszereknek hála tulajdonképpen mindennek az elpusztítására törekszünk, beleértve a politikai intézményeket is. Meg aztán Clausewitz fejtegetései során annyira nyugat-központú, hogy észre sem veszi, saját elmélete nem univerzálható – a nem-európai népek ugyanis sajátos kulturális tényezőiknek hála teljesen más stratégiákat építettek ki maguknak. * A „tágabb értelemben vett” kitétel azért fontos, mert a saját szemünkkel is láthatjuk, hogy a politika ugyanakkor sajna minden további nélkül törekedhet arra, hogy a szűkebb értelemben vett politikát (vö.: demokratikus intézmények) felszámolja. keine Rezensionen | Rezension hinzufügen
AuszeichnungenBemerkenswerte Listen
Examines the place of warfare in human culture and the human impulse toward violence. Keine Bibliotheksbeschreibungen gefunden. |
Aktuelle DiskussionenKeineBeliebte Umschlagbilder
Google Books — Lädt ... GenresMelvil Decimal System (DDC)355.009Social sciences Public Administration, Military Science Military Science Biography And HistoryKlassifikation der Library of Congress [LCC] (USA)BewertungDurchschnitt:
Bist das du?Werde ein LibraryThing-Autor. |
Shameful.
And by the way, Clausewitz was NOT wrong. Just read some history, damn it... ( )