Róbert Szuchy

Az energiajog napjainkban új jogterületnek (vagy éppen jogágnak) tekinthető. Nincsen egységes fogalma, amivel meghatározhatnánk. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy sokan félreértik, mi is az energiajog valójában. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy számos országban évszázadok óta találkozhatunk olyan szabályozásokkal, amelyek az „energiával” foglalkoznak, jogi formában. Már a 19. században, és különösen a 20. század elején számos energetikai tárgyú szabályozás született, különösen a szén, majd az olaj szabályozására vonatkozóan. A későbbiek során terjedt ki a szabályozás a nem-fosszilis energiahordozókra, úgymint a nukleáris energiára, a vízenergiára, a szélenergiára és más egyéb megújuló energiaforrásokra.

Napjainkban az energiajog egyre nagyobb jelentőségre tesz szert, ha csak a klímaváltozás elleni harcot vagy az Európai Unió energiafüggőségét vesszük figyelembe. Egyúttal az ellátásbiztonság is egyre komolyabb szerephez jut. Éppen ezért fontos, hogy e szerteágazó új terület a jogtudományon belül is megfelelő helyet kaphasson, és hogy kellő szakmai fórum álljon rendelkezésre, ahol a tudományterületet művelők megoszthatják egymással gondolataikat.

A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara és a Wolters Kluwer Hungary Kft. közös szervezésében jött létre a Magyar Energetikai Jogi Konferencia, amelyet 2018-ban a harmadik alkalommal rendeztek meg. A résztvevők első kézből hallhattak hasznos információkat a hazai és nemzetközi, különböző energiaágazatokhoz tartozó beruházások és fejlesztések jogi vonatkozásairól.
Jelen kötet a 2017-es és a 2018-as konferencia témáiból válogat: az előadók az előadásuk témájával egyező témában írt szakmai írásai mellett olyan kiváló szerzők munkái is megtalálhatók, akik ugyan nem vettek részt előadóként a konferencián, azonban tanulmányuk összhangban van a konferencia témájával. Így az itt publikált munkák lenyomatot képeznek a hatályos energiajogi gondolkodásról az utókor számára.… (mehr)

Az energiajog napjainkban új jogterületnek (vagy éppen jogágnak) tekinthető. Nincsen egységes fogalma, amivel meghatározhatnánk. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy sokan félreértik, mi is az energiajog valójában. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy számos országban évszázadok óta találkozhatunk olyan szabályozásokkal, amelyek az „energiával” foglalkoznak, jogi formában. Már a 19. században, és különösen a 20. század elején számos energetikai tárgyú szabályozás született, különösen a szén, majd az olaj szabályozására vonatkozóan. A későbbiek során terjedt ki a szabályozás a nem-fosszilis energiahordozókra, úgymint a nukleáris energiára, a vízenergiára, a szélenergiára és más egyéb megújuló energiaforrásokra.

Napjainkban az energiajog egyre nagyobb jelentőségre tesz szert, ha csak a klímaváltozás elleni harcot vagy az Európai Unió energiafüggőségét vesszük figyelembe. Egyúttal az ellátásbiztonság is egyre komolyabb szerephez jut. Éppen ezért fontos, hogy e szerteágazó új terület a jogtudományon belül is megfelelő helyet kaphasson, és hogy kellő szakmai fórum álljon rendelkezésre, ahol a tudományterületet művelők megoszthatják egymással gondolataikat.

A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara és a Wolters Kluwer Hungary Kft. közös szervezésében jött létre a Magyar Energetikai Jogi Konferencia, amelyet 2018-ban a harmadik alkalommal rendeztek meg. A résztvevők első kézből hallhattak hasznos információkat a hazai és nemzetközi, különböző energiaágazatokhoz tartozó beruházások és fejlesztések jogi vonatkozásairól.
Jelen kötet a 2017-es és a 2018-as konferencia témáiból válogat: az előadók az előadásuk témájával egyező témában írt szakmai írásai mellett olyan kiváló szerzők munkái is megtalálhatók, akik ugyan nem vettek részt előadóként a konferencián, azonban tanulmányuk összhangban van a konferencia témájával. Így az itt publikált munkák lenyomatot képeznek a hatályos energiajogi gondolkodásról az utókor számára.… (mehr)

Az összefonódás-ellenőrzés napjaink gazdasági életében egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Az Európai Unió piacán – különösen az új tagállamok felvétele során és azt követően – a gazdasági hatékonyság javítása céljából jelentős vállalati tranzakciók mentek végbe, amelyek gyakran a gazdasági társaságok összefonódásában testesültek meg. Ezek az összefonódások, koncentrációk sokféleképpen – pozitívan és negatívan – hathatnak az európai gazdaságra. A hatékonyságjavulás, mint fő szempont, gazdasági válságidőszakokban különösen nagy jelentőséggel bír.
A könyv alapvető célja, hogy áttekintse a vállalkozás összefonódások európai szabályainak fejlődését, és új aspektusból, a jogbiztonság szempontjából értékelje azokat. Az összefonódás-ellenőrzés jogbiztonsági szempontból történõ értékelése egy újszerű megközelítési mód, amelyre hazánkban még nem került sor.
A könyv részletesen bemutatja, hogy az Európai Bizottság hogyan értékeli a hatáskörébe tartozó összefonódásokat, illetve hogy az értékeléssel kapcsolatban milyen nehézségek merülnek fel. Áttekinti továbbá a Bizottság határozatainak felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat, illetve az Elsőfokú Bíróság és az Európai Bíróság legfontosabb ítéleteit is.
A könyv rávilágít arra, hogy milyen nehézségekkel és milyen bizonytalansági tényezőkkel kell szembenézni – az amúgy is gyakran labilis gazdasági környezetben – az összefonódni szándékozó vállalatoknak, és hogy e bizonytalansági tényezõk milyen okokból erednek, illetve hogyan lehetne kiküszöbölni azokat.… (mehr)